A csornai Prépostszer 1784-ben kelt adóösszeírásában említik Salamon Ábrahámot, akit 1788-ban már Leopoldus Gestettner vid. Salamon néven lajstromoztak. Ő az egyik legkorábban Csornára telepedett izraelita családnak az első ismert őse.
A XIX. század első harmadáig bezáróan Csornán két zsidó család – a Berger és a Gestetner élt – háznépük létszáma 24-28 fő között változott. A közösség elterjedését az 1840. évi XXIX. tc. hatásának tekinthetjük, ekkor ismerték el a zsidóságot az ország törvényes lakosainak. A társadalmi szerveződés lendületét a Bach-korszakban felismert hiányosság rendeleti orvoslása gyorsította fel, 1850-től elrendelték a zsidó anyakönyvezést.
A XIX. század közepe a Gestetner család számára is fellendülést jelentett, a család működését Gyöngyösy Pál premontrei prépost oklevélben ismerte el, majd a családfő, Sámuel az 1853-ban megalakuló zsidó hitközség első elnöke lett.
1854. március 20-án egy tekintélyes, széles körben elismert kereskedő családban született Gestetner Dávid. Elemi iskolái elvégzése után nagybátyja mászárosüzletében lett inas, de más életpályát képzelt magának: új hazát, új célokat.
Kalandvágya Amerikába vitte, ott utcai árusként élt. Többek között legyezőket is árult, melyekből egyet véletlenül eltört. Kíváncsian vizsgálva a roncsot, megértette, miért teszi a finom, hosszú szálú növényi rost a keleti selymet erőssé.
Európába visszatérve Bécsben tőzsdei írnok lett, a kimutatások másolását azonban lélekölőnek tartotta. 1880-ban a probléma megoldására szabadalmaztatta „kerekes tollát”, a cyclostyle pen-t. A gyors elismerést követően 1881-ben áttelepült Londonba, s a Cross Streeten megalapította első kis üzemét. A stencilezés gépesítése forradalmasította a sokszorosítási eljárásokat. Két, mechanikusan hajtott dobhengeren forgó, alulról festékezett anyagra került a másolat, amihez a nyomóforma festékszalag nélküli írógép kistancolt betűivel készült. Eljárásának kulcseleme volt, hogy a mások által is kísérletezett stencilpapír helyett ő a „japán” papírt használta, amely – az amerikai legyezőhöz hasonlóan – finom, hosszúszálú növényi rostokból készült.
1906-ban Tottenhamben újabb üzemet hozott létre, majd nemzetközi fiókhálózat kiépítésébe kezdett. Gyárai közel 6000 embert foglalkoztattak.
1929-ben Raymond Loewy formatervező kagyló alakú gépet tervezett kérésére a „szépség, funkció és egyszerűség” jegyében.
Gestetner Dávid 1939. március 18-án hunyt el Franciaországban, Nizzában. Cégének vezetését 1897-ben született fia Sigmund, majd unokái David és Jonathan vették át. A vállalat hanyatlását a fénymásológépek elterjedése okozta az 1970-es években, mára önállósága megszűnt. A Gestetner család csornai ágának sorsa tragikus véget ért 1945-ben. Az 1943-45. közötti munkaszolgálat, illetve deportálások következtében a család 12 tagja veszítette életét.
Aszt Ágnes, 2019.08.09.